Helyszín címkék:
Országszerte ünneplik a második Dankó Pista Emléknapot
Forrás: sajtóközlemény
A legendás prímás születésnapjához igazított emléknapon muzsikáló 139 prímás, 123 hegedűs, 115 brácsás, 25 csellós, 132 nagybőgős, 33 klarinétos és 114 cimbalmos között olyan zeneművészek játékát is élvezheti a közönség, mint például idősebb Sárközi Lajos prímás, aki egyúttal a RAJ Nemzeti Cigány Művészegyüttes Zenekarának koncertmestere. Fellép majd Lakatos Miklós prímás, zeneszerző is, aki hosszú pályafutása során államfők, világsztárok, politikusok tetszését nyerte el játékával Svájctól Japánig. Mindketten tavaly is csatlakoztak, és idén is örömmel vesznek részt a Muzsikáló Magyarország programban, a szakmai zsűri tagjaként is.
Aki tehát szombaton betér a Dankó Pista Emléknap ünneplésében részt vevő több, mint 130 magyarországi vendéglátóhelyre, abban is biztos lehet, hogy találkozik majd a hangulatához leginkább illő dallamokkal. A 4-6 fős cigányzenekarok előadásában megszólalnak a maga korában világszerte ünnepelt legendás prímás, Dankó Pista híres nótái is. Emellett a családok apraja-nagyja élvezheti majd kedvenc dallamait a híres opera-áriáktól a legfrissebb filmzenék főcímdaláig, hiszen a cigányzenekarok repertoárja szinte kimeríthetetlen. A műfajt a kisebbekhez kifejezetten kedvenc mesefilmjeik, rajzfilmjeik zeneszámaival hoztuk közelebb ‒ nyilatkozta Lakatos Miklós, a program nagykövete. A tavalyi emléknap kedves élményeként számolt ba arról, hogy mennyi gyerek ámult el a cimbalom hallatán.
„A legtöbbjük nem ismerte ezt a hangszert, aztán néztek ránk nagy szemekkel, amikor felismerték a nekik játszott dallamokat. A leglelkesebb tagjai voltak a közönségnek”. A profi muzsikusok ugyanis mindig figyelnek arra, ha az asztaloknál ülő vendégeknek valamelyik dal felkelti az érdeklődését. „Amikor keringőt játszottunk, egy teljes turistacsoport kezdett táncolni a Várban” – idézte fel a tavalyi ünnepnap újabb emlékét Lakatos Miklós.
Az emléknap egyik fontos célja, hogy tartósan reflektorfénybe kerüljön a magyar éttermi és kávéházi cigányzene, az a különleges zenei világ, amely generációkon át hozzátartozott a vendéglátás élményéhez. A Liszt Ferenc- és Junior Prima díjas ifjabb Sárközy Lajos hegedű virtuóz, koncertpódiumok megbecsült szólistája szintén a kávéházi cigányzene megőrzésére, továbbvitelére tette fel az életét. Hegedűművészi karrierje mellett zenekarával rendszeresen a pesti belváros egyik patinás éttermében varázsolja el a vendégeket. A kiemelkedő tehetségű művész személyében tavaly nyáron méltó kézbe került a magyar állam tulajdonában lévő Joseph Guarnerius „del Gesu” mesterhegedű ‒ varázslatos hangját a Dankó Pista Emléknapon is megcsodálhatják a vendégek.
A Dankó Pista Emléknap ünneplésében részt vevő vendéglátóhelyek listája kereshető formában elérhető az oldalon. Ugyanitt arról is lehet tájékozódni, hogy mely zenekarok milyen időpontban hallhatók majd az emléknapon.
Akinek a muzsikájáért minden ujjára vagyont érő gyűrűt húztak - Öt plusz egy érdekesség Dankó Pistáról, a legendás prímásról, a Dankó Pista Emléknap névadójáról
A Szeged környékéről származó Dankó Pista neve örökre összeforrt a cigányzenével. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé, míg személye nemcsak kalandos élettörténetével, hanem félezer nótájával vált halhatatlanná. Emlékét szobor, rádió csatorna, utcák, intézmények nevei őrzik. Születésnapja pedig a cigányzene és a magyar nóta ünnepnapja. A Dankó Pista Emléknapra június 14-én immár második alkalommal kerül sor, a legendás prímást és a kávéházi cigányzenét pedig idén már országszerte ünneplik.
A maga korában világhírű prímást és nótaszerzőt legendák sora övezi: lányszöktetések, cári elismerések, versek, filmek és persze nóták, dalok, muzsikák egész sora. Íme néhány érdekesség:
1. A kis Dankó Pista édesapja halála miatt csak három elemit végezhetett, már kilencéves korától vályogvetőként kereste a család kenyerét. Hegedülni is csak két hónapig tanulhatott egy rokonától, ennek ellenére tizenöt évesen már cigányzenekart szervezett, amelynek vezetője is lett.
2. Tizenhét évesen beleszeretett az egyik környező gazda Ilonka nevű lányába. Bár a lány apja elzavarta, Ilonka egy szál rózsát adott neki szerelmi zálogul. Pista háromszor szöktette meg szerelmét, míg 1880-ban sikerült egészen az oltárig szaladnia vele és templomi esküvővel megpecsételni frigyüket. 1903-ban, alig 44 évesen halt meg Ilonka karjaiban. Dankó dalköltészetében ezért gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható.
3. Már ismert zenészként Oroszországba hívták turnézni. Miklós cárnak annyira tetszett a prímás játéka, hogy elismeréseképp Dankó Pista ujjára húzta az egyik briliánsgyűrűjét. A jelen lévő vendégek ugyanígy cselekedtek és egymást követve gratuláltak, végül a prímás összes ujjára nagy értékű gyűrű került. Mire Dankó Pista így sóhajtott fel: „Drága Istenem, miért csak tíz ujjat adtál nekem?”
4. A legendás zenész személyét, történetét több írónk és költőnk is megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt róla, Pósa Lajos költő felkarolta és támogatta. Móra Ferenc, Tömörkény István, Rákosi Viktor írásaiban is feltűnt, továbbá Gárdonyi József – Gárdonyi Géza fia – egy egész regényt szentelt a Dankó életrajz megírására.
5. Élete során közel félezer dallamot, nótát, és számos népszínmű-dalbetétet komponált. Nótáit az egész Kárpát-medencében ismerték. A zenész előtt tisztelegve temetésén ötszáz cigányzenész játszotta az „Eltörött a hegedűm…” kezdetű nótáját.
6. 1940-ben film is készült életéről, amelyben Jávor Pál alakította, ez volt a kétszázadik magyar hangosfilm.
