Nádasdladány kastélya, az Árulók-sorozat mesebeli helyszíne

Miről is lesz szó pontosan?

• A Nádasdy-kastély elhelyezkedése és történelmi háttere
• A kastély átépítése és különleges építészeti stílusa
• A kastély belső kialakítása és a Nádasdy család története
• A kastély sorsa a háború után és mai látogathatósága

Magyarország tele van szebbnél szebb, látogatható kastélyokkal, amelyek az elmúlt évszázadok tehetős családjainak otthonaiként és pihenőhelyeiként épültek, ma pedig múzeumokként működnek. Ezek megszületésük óta számos átépítésen estek át, legtöbbjükre azonban mégiscsak igaz, hogy barokk, vagy épp historizáló jegyeket viselnek magukon. Vannak azonban olyan kivételek, amelyeket meglátogatva úgy érezhetjük, hogy átléptük az országhatárt, és a hegyes-völgyes brit vidék lankái közé érkeztünk.

Ilyen a Budapesttől alig nyolcvan, Székesfehérvártól pedig mindössze húsz kilométerre fekvő Nádasdladány Nádasdy-kastélya, a környéken már a XIV. században földbirtokokkal rendelkező nemesi család egykori otthona.

A ház történetéért három évszázadot kell visszamennünk az időben, hiszen az egy XVIII. század derekán felépült barokk kúria bővítésével, illetve átalakításával született. Mai arcát azonban már a Nádasdyaknak köszönheti, akik 1851-ben a részben mocsaras birtokot megvásárolták. A Komárom vármegye főispánjaként is aktív családfő, Lipót (1802-1873) még nem gondolt nagy átalakításra, fiának, a vadászként híressé vált Ferencnek (1842-1907) azonban egészen más fogalma volt arról, milyen egy igazi kastélyban élni. Visszanyúlt a Pray György által írt Annales regum Hungariae (1763-1770) lapjain olvasható legendához, amely szerint a Nádasdyak a Szent István uralkodása alatt a Kárpát-medencébe érkező brit főuraktól származnak, így a gótikus és a reneszánsz elemeit keverő Tudor-stílusban építtette át a házat.

A munkára ismert építészeket kért fel, a székesfehérvári Hübner Nándort, illetve a budapesti Linzbauer Istvánt, akik a kiegyezés utáni Magyarország fontos építőmesterei, valamint tervezői voltak. Az 1873-1876 közt folyó munkák végére a homlokzat képe teljesen átalakult, de egy új szárny, illetve egy torony is született, amelyek már távolról hirdették a feltételezett brit gyökereket.

A luxus a falak mögött is folytatódott, hiszen a fűtést nem csak kályhákkal és kandallókkal, de a közeli mocsaras területek tőzegét hasznosító kazánnal oldották meg, sőt, az első hazai telefonvonalak egyikét 1889-ben szintén itt szerelték be.

A tervezők a kor nemesi otthonaival ellentétben a földalatti sínpárokkal is elérhető konyhát egy külön kerti épületbe költöztették, így az teljesen függetlenül működött a kastélytól, amelyben egy kivételes szépségű terem, az ősök csarnoka is helyet kapott. Ez a Budavári Palota átépítéséből oroszlánrészt vállaló Hauszmann Alajos munkája. A kazettás mennyezetű, könyvtárat is magában foglaló szalonba nemes faburkolat és díszes csillárok kerültek, berendezését pedig a századforduló legfelkapottabb asztalosmesterének, Thék Endrének bútorai adták.

Nádasdy Ferencnek az építészeti és művészeti csúcsteljesítmény felett érzett öröme mindezek ellenére nem volt felhőtlen, hiszen fiatal felesége, Zichy Ilona (1849-1873) – akinek portréi több teremből is visszaköszönnek – a munkák megkezdésének évében, alig huszonnégy évesen kolerában elhunyt.

A kastély sorsát a második világháború kis híján végleg megpecsételte, hiszen számos nemesi lakhoz hasonlóan már az 1944 végén érkező németek is kifosztották, értékei egy része azonban így is túlélte a katonák, valamint a tolvajok általi pusztítást. A helyzetet a szocializmus évtizedei sem oldották meg, hiszen 1982-től több mint egy évtizeden át üresen, kihasználatlanul állt a falu szélén. A kastély lényegi részének teljes megmentésére végül csak a közelmúltban került sor, így a Nemzeti Kastélyprogram részeként hároméves munkával, 2021-re helyreállították a penészgomba által részben elpusztított ősök csarnokát, sőt, az értékes könyvek és festmények egy része is visszakerült oda, ahol egykor a grófi család tagjai is láthatták.

A hatvan holdas egykori birtok máig megmaradt 24 hektáros része, illetve a kastély ma is látogatható, és bár az eredeti belsőből alig néhány bútordarab – két szék, illetve két szekrény – maradt meg, a csodás könyvtárszoba, a festmények, a belsőépítészeti részletek, illetve a kastély külső arca mind megérdemlik, hogy lássuk őket. Az együttes hétfő kivételével mindennap nyitva tart, a kastély és a park egy 3900 forintos jegy megvásárlásával szabadon bejárható. (A 26 év alatti, illetve a 62 év feletti látogatók 50%-os kedvezményt kapnak.)

A látogatás után ajánljuk a kávézót is, ahol egy kicsit megpihenve az egykori lakók helyébe képzelhetjük magunkat. A különleges élményekre vágyók pedig akár a Kastély-krimik egyikére is jegyet válthatnak, részt vállalva egy interaktív nyomozós játékból – épp úgy, ahogyan az elmúlt három évben a falak közt forgatott Árulók – Gyilkosság a kastélyban versenyzői is tették.

Az andalúziai jegenyefenyőt, keleti életfát, illetve több egzotikus fajt is rejtő parkban tett séta, illetve a kastély felfedezése persze az étvágyunkat is meghozhatja, így érdemes meglátogatni a környék legjobb helyeit: ilyen a magyaros trendeket a modern gasztronómiával házasító, hangulatos bEAT (Székesfehérvár, Vörösmarty tér 1.), a Balaton-felvidék legjobb borait is bemutató Taverna Étterem és Vendégház, vagy a vidéki romantikát idéző Sparhelt.

Szereted a hasonlóan izgalmas történeteket, időutazó felfedezéseket és titkos helyeket? Akkor érdemes szervezett városi sétákon felfedezned az országot! Például az Imagine programjain – ők több mint 15 éve szerveznek országszerte városi sétákat, exkluzív épületbejárásokat, gasztrotúrákat és csapatépítőket.