Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Kultúra

A pécsi génbankban jártunk, ahol a jövő borát készítik!

  • Szabó Sára
Kevesen tudják, de Pécs lankái párját ritkító gyűjteményt rejtenek. Az egyetem borbirtokán van ugyanis egy különleges szőlőültetvény, amely országunk legértékesebb kollekciója, és a világon is egyedülálló. A folyamatosan bővülő, már-már muzeális jelentőségű génbankot azonban nem a „kirakatba szánták”. A fajtagyűjteménnyel, valamint fáradhatatlan kísérletezéseikkel a pécsi kutatók kiemelt célja, hogy a magyar borászatok munkáját segítésék.
Kevesen tudják, de Pécs lankái párját ritkító gyűjteményt rejtenek. Az egyetem borbirtokán van ugyanis egy különleges szőlőültetvény, amely országunk legértékesebb kollekciója, és a világon is egyedülálló. A folyamatosan bővülő, már-már muzeális jelentőségű génbankot azonban nem a „kirakatba szánták”. A fajtagyűjteménnyel, valamint fáradhatatlan kísérletezéseikkel a pécsi kutatók kiemelt célja, hogy a magyar borászatok munkáját segítésék.
Jó dolog a kutatás, de csak akkor van haszna, ha reagálunk a piaci igényekre!

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet birtokán nem kevesebb, mint 1570 különböző szőlőfajtát őriznek - ezzel a 2. helyet foglalják el az európai génbankok sorában. Vannak köztük csemege- és borszőlő-, régi magyar Kárpát-medencei fajták, de közel száz szőlőfajta csakis itt található meg az egész világon. Ám, hogy mi is volna a gyakorlati haszna egy ilyen génbanknak – egy posztapokaliptikus forgatókönyvből fakadó szőlő- és borhiányt leszámítva –, arról Madaras Zoltánt, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnökét kérdeztük.

„A génbank – a fajfenntartáson túl - lehetővé teszi, hogy ha a piaci helyzet úgy kívánja, vissza tudjunk nyúlni bizonyos szőlőfajtákhoz. Például az Irsai Olivér évekig csak egy megtűrt szőlőfajta volt, ám a közízlés változásával az illatos könnyed borok zászlóshajója lett” – avat be Madaras Zoltán. A kollekció „őrzésén” túl az intézetnek nagyon fontos feladata szorosan figyelni a piacot, és kísérletezni is. „Egy termelő – apparátus, infrastruktúra és idő hiányában – nem teheti meg, hogy újabb és újabb technológiákat, fajtákat teszteljen borászatában, mi viszont megtehetjük, eredményeinket pedig rendszeresen a szakmai grémium elé tárjuk” – magyarázza a kutatóintézet elnöke.

Példaként említi az ízesített italok térhódításának köszönhetően felmerülő igényt: hogy minél alacsonyabb alkoholtartalmú borok jelenjenek meg a boltok polcain. Mint mondja, ebben a folyamatban fajtaválasztással, valamint technológiai kísérletekkel igyekeznek segíteni a magyar borászatokat. A terveik szerint 2023 tavaszán már be tudnak mutatni egy 9-10 százalékos alkoholtartalmú borokból álló szelekciót a magyar szőlészeknek.       

Edukáció az értő borfogyasztókért, és a képzett utánpótlásért

A pécsi intézet tevékenysége nemcsak az innováció tekintetében kiemelkedő. Szívügyüknek tekintik, hogy a borkultúrában jártas, a nagy információs zajban eligazodni tudó, magabiztos borfogyasztókat neveljenek. Ennek jegyében 2022-ben második alkalommal indítják útjára a karok között szabadon felvehető Borkulturális ismeretek kurzust. Az óra keretében a különböző borfajtákkal, a kóstolás alapjaival, de még a borhibákkal is megismerkedhetnek a hallgatók. Érdekesség, hogy minden alkalommal egy vendégborász is érkezik a diákokhoz, hogy kóstolót tartson szelekciójából.  

„Előző szemeszterben vendégünk volt a tokaji Gizella Pince vezetője, aki elhozta a londoni Decanter World Wine Awardson győztes szamorodniját. Ráadásul nemcsak a nyertes, hanem a következő megmérettetésre nevezett tételét is meg lehetett kóstolni.”

A rezisztens szőlőfajták lesznek a menők!

A pezsgők, és az illatos fehérborok térhódításán túl Madaras Zoltán még egy dologban látja a jövőt, mégpedig a rezisztens szőlőfajták nemesítésében.   

 

„A rezisztens nem bio! Míg az előbbi az alapbetegségekkel szemben ellenálló fajtákat jelöli, utóbbi ma már inkább csak egy divatos hívószó. A tisztánlátás végett: az átlag- és a bioszőlőt 8-10 alkalommal permetezik évente, a rezisztens fajtákat évente csak kétszer kell” – mondja.

A pécsi intézetben pedig már született is saját nemesítésű, rezisztens szőlőfajtából készített illatos fehérbor, amely akár még az Irsai Olivérnek is méltó vetélytársa lehet. Kulisszatitok, hogy ezt a fajtát Jázmin névre keresztelték, és már a badacsonyi borvidéken is telepítettek belőle több hektárt.

A PTE borászai folyamatosan dolgoznak valamin, aminek persze a fogyasztók „fogják meginni a levét”. Egy biztos: ennek mi nagyon örülünk, hiszen megérdemli a magyar borkultúra, hogy a világ kinyílásával is teljes pompájában virágozzon.