Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Jön, jön, jön az év legcsodásabb égi jelensége!

    Tudtad, hogy a Perseidák egy valaha létezett üstökös leszakadt csóvái, melyek tehetetlenül keringenek a Nap körül? És azt, hogy ezek a meteorok tulajdonképpen száz kilométeres magasságban felvillanó kozmikus porszemcsék? Elárulunk még néhány érdekességet a meteorrajról, és azt is elmondjuk, hogy hol és mikor érdemes őket megfigyelni.
    Tudtad, hogy a Perseidák egy valaha létezett üstökös leszakadt csóvái, melyek tehetetlenül keringenek a Nap körül? És azt, hogy ezek a meteorok tulajdonképpen száz kilométeres magasságban felvillanó kozmikus porszemcsék? Elárulunk még néhány érdekességet a meteorrajról, és azt is elmondjuk, hogy hol és mikor érdemes őket megfigyelni.

    Az augusztusban tetőző különleges égi jelenséget már az ókori görögök kiszúrták. A megfigyeléshez szükséges technológia híján, az égbolton felvillanó villanásokat „ég és föld közöttinek”, vagyis meteornak keresztelték. Bár nem tudták, hogy mik azok, honnan és hova mennek, arról meg voltak bizonyosodva, hogy nem természetfeletti jelenségről van szó. Ma már tudjuk, hogy a Perseidák meteorraj tulajdonképpen egy valaha létezett üstökös leszakadt darabkái, amelyek tehetetlenül keringenek a Nap körül.

    Ebbe az űrben, tehetetlenül keringő porszemcsefelhőbe rohan bele Földünk minden évben augusztus második hetében.

    A találkozáskor a Földtől körülbelül száz méteres magasságban felvillanó porszemcsék hatalmas sebességgel érkeznek a légkörünkbe. A világűr és a földi légkör határán azonban azonnal elégnek, ez okozza a szabad szemmel is megfigyelhető égi villanásokat. A Perseidák anyagát túlnyomórészt porszem méretű meteoroidok (vagyis 10 méternél kisebb, de 1 ezred milliméternél nagyobb átmérőjű szilárd égitestek) alkotják, a mákszem méretűek már látványos felvillanással égnek el a légkörben, de vannak öklömnyi nagyságúak is.        

    Nem kell távcső, csak egy fényszennyezéstől mentes hely

    Mizser Attila csillagász, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára szerint a Perseidák olyan látványos csillagászati fenomén, hogy még csak távcső sem kell hozzá. Sőt, mint mondja, egy ilyen műszer még zavarhatja is az észlelést. Érdemes viszont olyan helyen letelepednünk, ahol elenyésző a fényszennyezés. Ennek megállapítására létezik egy térkép, amely naprakészen mutatja országunk fényszennyezettségét. Ezt a térképet megtaláljuk itt. Magyarország legsötétebb térsége például közel van a Zselici Csillagparkhoz, de a Hortobágyi-, valamint a Bükki Nemzeti Park területe is ideális csillagleső lokáció lehet. Legfontosabb, hogy a nagyvárosoktól minél távolabb, és minél magasabb pontot válasszunk a kémleléshez, hiszen már egy reklámtábla, vagy kivilágított utca is korlátozza a láthatóságot. Mondanunk sem kell: a meteorraj pompás randiapropó, amatőr fotósoknak remek lehetőség a szárnyaik próbálgatására, kisgyerekekkel pedig hatalmas élmény a csillagvadászat.

    Idén a Perseida-maximum augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka várható

    Érdemes szem előtt tartani, hogy az észlelésekre a hajnali órák a legalkalmasabbak. Ennek egyrészt az erős holdfény az oka, másrészt Földünk éjfél után, napkelte előtt fordul be a haladási irányba. Éjfélkor a keleti eget kémleljük, 2 után pedig forduljunk délkeleti irányba, a horizonttól három arasz magasságban keressük a látványosságokat. Mizser Attila szerint egy észlelő – ha szerencsés – ebben at időszakban percenként akár egy hullócsillagot is megfigyelhet! Ennyi lehetőségünk egész évben nem adódik kívánni, hiszen a népi hiedelem szerint ilyenkor kívánhat az ember valamit. Ne szalasszuk el ezt a lehetőséget, sem a kívánságok, sem a szuper program miatt sem!